Rájöttem, mi az én bajom. Nem rég halt meg Popper Péter. No nem ez, csak ehhez kapcsolódik. Ennek apropóján sok gondolatát újra idézték stb. Valóban nagyszerű ember lehetett, egy-két előadásán én is voltam, apámat tanította is, és bár ő annyira nem rajong a pszichológusokért, ő sem mondott róla rosszat.
Lényeg: azt mondta (tartalmilag idézem) hogy az ember akkor tud igazán boldog életet élni, ha minden korszakát a maga teljességében megéli, kiélvezi. Na ez nekem nem volt meg gimiben. Azért remélem, nem rekedtem meg ott minden tekintetben, de azt mindenképpen érzem, h attól többet vártam és az egyetem sem tudta pótolni.
