Utána mindig fáj a fejem. Most nem is emlékeztem. Arra, ami a legfontosabb lett volna. Saját magamat aláztam meg. Meg persze őt is. De a szerelem is sokszor olyan, hogy ő van neked. Ő van miattad, bármilyen önzőnek is tűnik, úgyis így igaz. És nem jó, mert nem vagyok perverz. Annak kéne lennem és akkor normálisan viselkednék? Már amennyire a szerelem engedi, hogy az legyél... Majd kiszárad.
Amikor elutazom, kicsit mindig olyan visszacsöppenni, mint amilyen a halottnak lehet visszatérni. No nem, mint az Alien II-ben ahogy Ripley felébred, mert neki már nincsenek ismerősei (friss élmény). Minden megy tovább, apránként és rezignáltan változik. Környezet& emberek. És amiről azt hitted, elképzelhgetetlen nélküled, nagyon is működőképes. Levesz & fokoz felelősséget.
Józanul kéne küzdeni.
